Mivel láttam az első két részt filmen és olvastam, hogy miről szól a harmadik könyv, nem is akartam elolvasni. Végre megtalálta két epizódnyi szenvedésen keresztül a boldogságot, erre ötven évesen kezdheti újra?

De aztán kezembe akadt a regény, nyár és nyaralás következett, elkezdtem. Azért volt könnyebb, mert az előzőeket nem olvastam, így ehhez, mint különálló történethez álltam hozzá. A stílusa, hangvétele, könnyedsége jól esett. Bridget maradt, aki volt, és persze regényhőshöz méltón szerencsésen megtalálta élete párját újabb életszakaszában is.

Ennek a történetnek nem sok sorát tudtam reálisan értékelni. Hisz más gondja sem volt, mint az újabb férfit keresnie, daccára özvegységének és két kiskorú gyermekének. Még tragédiákkal árnyaltan is, nem volt azért annyira embert próbáló élete.

A mai kor vívmányait használta, amibe kicsit néha én is elvesztem, twitter, chat, netes társkeresés, a gyerkőcöknek a legújabb számítógépes játékok. És persze ott volt az angliai életérzés. Kikapcsolódásnak azért nem elvetendő, de semmi komoly!!!!