Százak láthatták volna, mégsem tűnik fel senkinek, amikor egy zsúfolt svédországi vonatról elrabolnak egy kislányt. Az anyja nem volt mellette, mert az egyik állomáson véletlenül lemaradt. A vonat személyzetét természetesen riasztották, hogy vigyázzanak az alvó gyerekre, ám mire a szerelvény befut a stockholmi főpályaudvarra, a kicsinek nyoma vész. Alex Recht felügyelő és Fredrika Bergman bűnügyi elemző kezdetben klasszikus gyerekrablásra gondol, ám a nyomozás rémálomba illő fordulatot vesz, amikor az ország egy távoli szegletében megtalálják a kislány holttestét homlokán a felirattal: Nem kell! A gyilkos kíméletlen, s mint kiderül, rendkívüli képességű…

Bár ez a Fredrika Bergman sorozat első darabja, én már olvastam a következő részt, mielőtt ez a kezembe akadt. Ez a könyvek és a sorrend szempontjából nem zavaró és legalább az előzményekkel is tisztába lettem. Jó ez a csapat és szívszorító volt a történet. Mindig az, amikor ártatlan gyerekek szenvednek benne. Kristina Ohlsson ráadásul nem elkapkodott, sietős stílusban ír, a történetei is lassan, de biztosan hömpölyögnek, amitől viszont ki tud nyílni a bicska a zsebembe. Értem én, hogy nem lehet 7/24-ben nyomozni, de pihenőidő, mikor kis gyerekekről van szó ?!? Hú, az nehéz volt. De szeretem, hogy bepillantást kaphattunk a rendőrök magánéletében is és mindig kiderül, hogy semmi, de semmi nem fekete vagy fehér...