Szerintem több, mint egy éve véletlenül akadtam a filmbe és gondoltam, hogy érdekes lehet, meg kéne néznem. Aztán persze sem időm, sem affinitásom nem lévén elnapolódott a dolog.

Pár hete a könyvtárban azonban a kezembe akadt a regény. Hamar kiolvastam. Roppantul tetszett!

Már a történet sem szokványos. Egy frissen az anyukája által kezességet vállalt és hazavitt harmincöt éves srácról szól, aki éveket töltött elmegyógyintézetben, kezelés alatt. Az ő szemén keresztül követhetjük figyelemmel vágyait, terveit felesége visszahódítására, erőfeszítéseit a változásra és visszatérésére az életbe.

Közben megismerjük szüleihez fűződő nem egyszerű kapcsolatát, mikrokörnyezetét, múltját. Fény derül arra mi okozta, hogy kiszakadt a mindennapi életéből, mi vezette addig, hogy ma gyógyszereket kell szednie és terápiára járnia. Önmaga elfogadását és szerelmi problémájával való szembenállását segíti, hogy legjobb barátja sógornője hozzá hasonló cipőben jár, így van aki megérti és elfogadja. Ő pedig gyakorolhatja a másokon való segítést, hogy még jobban imponáljon feleségének, akiért megjavulni és változni készül.

Magával ragadott a könyv, jó volt esténként vissza-visszatérni hozzá és olvasni.

A neten a filmet is egyből megtaláltam, de az közel sem tetszett az eredeti történethez képes. Némileg bánom is a 122 percet, amit a megnézésére szántam. De a könyv minden oldala aranyat ért.